„Becsléseink szerint Magyarországon az adóterhelés a jövedelmek növekedésével párhuzamosan csökken: a legfelső jövedelmi tizedbe tartozók összességében nagyjából 6-8 százalékkal kevesebb adót fizetnek jövedelmeik után, mint a legalsó jövedelmi tized háztartásainak tagjai” – írja friss tanulmányában a Budapest Intézet. A tanulmányt a roma önszerveződő kezdeményezéseket támogató Polgár Alapítvány az Esélyekért rendelte meg, fő megállapítása pedig sokkoló:
arányaiban többet adóznak Magyarországon a legszegényebbek, mint a leggazdagabbak.
Az persze logikus, hogy áfára például jövedelmük arányában jóval kevesebbet költenek a gazdagok, hiszen az áfa mindenkinek ugyanannyi, ráadásul minél kevesebbet keres valaki, jövedelmének annál nagyobb százalékát fordítja megtakarítás helyett fogyasztásra, amit viszont többnyire áfa terhel. Tehát az áfa Magyarországon is – ahogy a legtöbb európai országban – regresszív.
Ezt a hatást azonban sok más országban a jövedelemadó progresszivitása ellensúlyozza. Magyarországon persze nem.
„A magyar szja-rendszerből gyakorlatilag teljes mértékben hiányzik a progresszivitás: a gyermektelen adózók jövedelemtől függetlenül ugyanazzal a kulccsal adóznak, tehát a nagyon sokat és a nagyon keveset keresők fizetéséből ugyanakkora arányban von le az állam”
– írja a tanulmány.
Európában Magyarországon kívül csak Románia és Bulgária alkalmaz ilyen rendszert és ugyan 2010 előtt több posztszocialista ország is próbálkozott egykulcsos szja-val, de azóta többnyire visszavezették a nagyobb jövedelműekre vonatkozó magasabb kulcsokat.
A minimálbér és a hasonlóan alacsony jövedelmek adóterhelése pedig az EU-tagországok között Magyarországon a legmagasabb, ami megdrágítja a képzetlen munkaerő foglalkoztatását és ezáltal szűkítheti az iskolázatlan népesség munkalehetőségeit.
A Budapest Intézet adataiból ráadásul az is kiderül, hogy még a Fidesz büszkesége, a családi adókedvezmény sem csökkenti érdemben a legszegényebbek adóterheit. Egyrészt azért az adózóknak csak 23 százaléka tudja igénybe venni, másrészt pedig azért, mert továbbra is többet oszt vissza a magasabb jövedelműeknek, mint a szegényebbeknek. 2020-ban például 336 milliárd forint esett ki a költségvetésből a családi adókedvezmény miatt, ennek több mint egyötöde, 70 milliárd forint a legmagasabb jövedelmű 10 százaléknak jutott, ami több, mint amennyi az adófizetők alsó négy tizedének összesen jutott.
